A kínai technológiai fejlesztések élvonalába tartozó, AI alapú arcfelismerő és hőkamerás beléptető rendszerek immár világszerte terjednek, többek között a Hikvision, Dahua Technology és a ZKTeco által gyártott eszközök formájában. Ezeket az eszközöket különféle helyszíneken alkalmazzák, beleértve irodaházakat, iskolákat, kormányzati épületeket és egyéb intézményeket, a beléptetés biztonságának növelése érdekében.
Egyik ilyen eszköz például a Hikvision DS-K… vagy a ZKTeco Pro…, amelyek rendkívül fejlett tulajdonságokkal bírnak:
- Arcfelismerés: Az eszköz akár 20,000 arcfelismerést is tárolhat, és kapcsolódhat egy központi adatbázishoz a gyors és pontos azonosítás érdekében.
- Hőkamera: Beépített hőkamerával rendelkezik, amely azonnal méri a testhőmérsékletet, és riaszt, ha a hőmérséklet meghalad egy előre beállított küszöböt.
- Feketelista/Fehérlista: Az eszköz kezeli a feketelistára és fehérlistára felvett személyek adatait, és riasztást küld, ha feketelistás személy próbál belépni.
- Maszkfelismerés: Riaszt, ha egy személy maszk nélkül próbál belépni.
- Beléptetőrendszer vezérlés: Az eszköz integrálható meglévő beléptetőrendszerekkel, és vezérelheti az ajtók nyitását és zárását.
- Adatrögzítés: Minden belépési eseményt rögzít, beleértve a kapcsolattartási adatokat is, amelyek később visszanézhetők és elemezhetők.
- Élő figyelmeztetések: Az eszköz azonnali riasztásokat küldhet a biztonsági személyzetnek vagy az illetékes hatóságoknak.
Társadalmi és személyiségjogi veszélyek
Ezek az eszközök, bár jelentős előnyöket kínálnak a biztonság terén, komoly társadalmi és személyiségjogi veszélyeket hordoznak magukban, amennyiben Magyarországon is bevezetésre kerülnének. A legnagyobb aggályok közé tartoznak a következők:
- Adatvédelem: Az arcfelismerő rendszerek nagy mennyiségű személyes adatot gyűjtenek, beleértve az arcok digitális lenyomatát és a testhőmérséklet-méréseket. Ezek az adatok rendkívül érzékenyek, és nem megfelelő kezelésük vagy tárolásuk esetén súlyos adatvédelmi incidensekhez vezethetnek.
- Magánélet megsértése: Az állandó megfigyelés és az adatok folyamatos gyűjtése sérti az egyének magánélethez való jogát. Az emberek mozgásának, egészségi állapotának és személyazonosságának folyamatos nyomon követése olyan „nagy testvér” típusú megfigyelési rendszert hozhat létre, amely alapvető személyiségi jogokat sért.
- Diszkrimináció és téves riasztások: Az arcfelismerő rendszerek gyakran pontatlanok, különösen a kisebbségi csoportok tagjainak felismerése során. Ez téves riasztásokhoz és diszkriminációhoz vezethet, ami súlyosan érintheti a szóban forgó személyek életét és megítélését.
- Központosított ellenőrzés: Az eszközök hálózatba kapcsolása lehetővé teszi a központosított ellenőrzést és felügyeletet, amely még nagyobb hatalmat adhat a kormányzatnak vagy más központi szerveknek a lakosság felett. Ez a hatalommal való visszaélés veszélyét hordozza magában, különösen diktatórikus rezsimek esetében.
Konklúzió
Az AI alapú arcfelismerő és hőkamerás beléptető rendszerek bevezetése Magyarországon komoly vitákat válthat ki a biztonság és a személyiségi jogok közötti egyensúlyról. Míg a technológia kétségtelenül növeli a biztonságot, az adatvédelem és a magánélet védelme érdekében szigorú szabályozásokra és ellenőrzésekre van szükség. A társadalomnak és a döntéshozóknak alaposan mérlegelniük kell az ilyen rendszerek bevezetésének előnyeit és kockázatait, hogy megőrizzék a szabadságot és a jogállamiságot.
Ne álljunk be a sorba, ne kövessünk olyan példát, amely csorbíthatja a szabadság- és személyiségi jogainkat! Kultúránk és társadalmi berendezkedésünk is eltérő, ezért bízzunk benne, hogy politikai elitünknek nincs szándékában hasonló rendszereket bevezetni hazánkban. Az ilyen döntések meghozatalánál elsődleges szempontnak kell lennie a polgárok jogainak védelme és a demokratikus értékek megőrzése.
Image by freepik
