Gyorsan változó törvények, avagy félretájékoztatás

Történt ugyanis ez évben velem,hogy nézegetve az új felvételi tájékoztatót, felfedeztem, hogy – miután sikeresen államvizsgát tettem a BME műszaki szakoktató képzésén – megvalósíthatóm azon álmom, hogy rajztanári diplomát is szerezzek, méghozzá mesterképzésben.

Mindenképp a Szegedi Tudományegyetemet szerettem volna megjelölni,hiszen keresztféléven ide nyertem felvételt műszaki menedzser képzésre és nem szerettem volna,ha egyik nap Szegedre, a másik nap pedig mondjuk Nyíregyházára kell utazgatnom. De a vizuális-kultúra tanári diplomát mindenképp szerettem volna megvalósítani, annál is inkább, mert minden évben beadtam a jelentkezésem valami rajzművészethez közel álló képzésre, de sose mertem elmenni a felvételire Tudom, nem most kellett volna már, hanem vagy 20 éve, hiszen gyerekkorom óta tehetségesnek tartanak, csakhogy mindig volt más és hiányzott az önbizalmam, féltem, a szakemberek majd azt mondják, hogy nem vagyok elég tehetséges a pályához…. Mondják, mondják az ismerősök, meg az iskolában a tanáraim is mondták, de kisemberek Ők a nagyokhoz képest, akik a felvételin ítélkeznek a jelentkezők tehetsége fölött.

Most viszont elhatároztam magam. Mivel nem akartam hinni a szememnek, hogy a szakoktatói végzettséget szerzettekből is lehet 2 é alatt vizuális kultúra, vagy ahogyan hagyományosan neveztük rajztanár, felhívtam az egyetem tanulmányi osztályát és megkérdeztem. A hölgy nem tudta biztosan, ezért megígérte,hogy majd utána kérdez, én pedig írjak email-t és majd válaszol rá. Így is tettem. Megfogalmaztam,hogy szeretnék jelentkezni a 4 féléves újabb tanári végzettséget adó képzésükre, de műszaki szakoktató alapdiplomám van és érdekelne,hogy ezzel tudok-e jelentkezni, vagy esetleg más utat válasszak. Örömömre jött is a válasz rövid időn belül,, hogy nyugodtan jelentkezzek műszaki szakoktató diplomával, nincs semmi akadálya.
Nem húztam az időt, beadtam a jelentkezést. Májusban kaptam egy levelet, amelyben behívtak felvételire. Megadták,hogy miből kell felkészülnöm és én úgy is tettem. Gyakoroltam a portrék rajzolását modellről, a geometriai alakzatok térbeli ábrázolását, valamint csendéletek színvázlatát.

Megvettem a felszerelést, amit leírtak: Ceruza, rajzszén, radír, festék, ecset, félíves rajzlapok…. Vettem ki szabit a nagy napra, befizettem a felvéti díjat és felszereléssel, nagy örömmel megjelentem a 20 éves ifjak között, hogy átessek a megpróbáltatáson. Több mint 5 órát kellett ott lenni, rajzolni és várakozni.
Amikor értékelésre és részletesebb beszélgetésre behívtak, megnyugtattak, hogy jól sikerültek a rajzaim, s ha nem is maximumot, de kb 86%-os teljesítményt produkáltam. Teszem hozzá anélkül,hogy lett volna időm a sok gyakorlásra és a tanárhoz járásra. Magam készültem fel és büszke voltam rá, hogy ilyen szép eredményt sikerült elérnem azokkal szemben is, akik sok pénzt fizettek felkészítő tanfolyamokra, tanárokra….. Nekem szerencsére nem kellett ilyenekre pénzt költeni..

A zsűri biztatott, hogy elég lesz a pontom a felvételhez, legyek nyugodt. És ez így is volt. Egészen addig, amíg a felvi.hu-n meg nem jelent, a felvételi eredményem, ami természetesen ugyanaz volt, mint amiről papírt adtak, de ugyanakkor a jelentkezésem mellett ott tátongott egy nagy 0 pont…. Az indoklás pedig az volt,hogy nem teljesítettem a feltételeket.
Újra végiggondoltam, hogy mit csinálhattam rosszul, de minden rendben volt. Papírjaim feltöltve, a közhiteles nyilvántartásban is ott szerepelt a friss diplomám, minimum pontot az intézmény nem határozott meg, tehát az sem lehet,hogy nem értem el….. Tényleg tanácstalan voltam és azt gondoltam,hogy csak adminisztrációs hiba és majd változik. Azonban nem változott. Ezért írtam a központi felvételi irodának és az egyetemnek is, egész pontosan annak a hölgynek, aki arról tájékoztatott, hogy a diplomám a képzési bemenethez megfelelő, jelentkezzek és menjek felvételizni.

Választ csak a Központi Felvételi Irodától kaptam, akik arról tájékoztattak,hogy az egyetemnek kell rögzítenie a pontszámaimat, ők ebbe nem látnak bele. Ekkor újabb levelet írtam az egyetem Tanulmányi Osztályának, ahol azt a választ kaptam, hogy azóta változott a jogszabály és nem vehetik fel a műszaki szakoktatókat erre a képzésre, de rákérdez a jogászoknál. Másnap jött is az email, hogy sajnos nem tudnak felvenni. De ne szomorodjak el, figyeljem a jogszabályváltozásokat, hátha ősszel már másképp lesz és mehetek majd keresztféléven….Vagy pótfelvételin válasszak valami mást, amihez jó a diplomám.

Úgy érzem, hogy engem csúnyán becsaptak és átvertek, azon túl, hogy összetörték az álmaim. Hogyan tehetnek meg ilyet egy emberrel? Amikor én mindig alaposan igyekeztem utánajárni a dolgoknak, mielőtt meghoztam volna egy döntést. Soha nem áldoztam pénzt és időt olyasmire,, amiben bizonytalan voltam…. Persze, az is benne volt a pakliban, hogy nem sikerül a felvételim, nem lesz elég a pontom, de ez akkor is egy csúnya átverés. Leírták,hogy jelentkezhetek, behívtak felvételizni, befizettették velem annak a díját és 86 %-os értékelést kaptam…. és így sem mehetek tanulni vizuális kultúrát… Átvertek, becsaptak…. Hogyan történhet ilyesmi ma Magyarországon? Valóban a törvény változott volna ennyi idő alatt? Mondjuk az sem lepne meg, hiszen jellemzően már követni sem tudjuk a sok törvényi változást…. De én inkább azt gondolom, hogy a törvényi változás is csak terelés a saját hibájukról. Nem nézték meg megfelelően a jogszabályokat, félretájékoztattak, én pedig hittem benne, hogy ha az egyetem szakemberei azt mondják, hogy a diplomám megfelelő és még be is hívnak felvételizni, akkor az úgy is van, ahogy mondják…. Hát nem.

Véleményem szerint ez egy szarvas nagy hiba volt az intézménytől. Mindenképp kárpótolniuk kellene, vagy minimum felvenni most már így ezzel a végzettséggel, ami nekem van. De hogy szeretnék-e olyan egyetemen tanulni ezek után, ahol a szakemberek sincsenek tisztában azzal, amit a felvételizők kérdeznek?. Hát…. ez is megfontolandó…. Eddig szerettem Szegedet és az Egyetem is szimpatikus volt, de hogy ezek után mi lesz majd a véleményem…. az már a jövő titka….
De nem csak ezzel az egyetemmel van a probléma, hanem a jogszabály változásokkal is. Ugyanis az én esetemben mindig, minden olyan szerencsétlenül változik…. 20 éve szereztem egy művelődésszervező diplomát, mert a személyiségemnek megfelelőnek találtam. Nem tudtam benne elhelyezkedni, mert akkoriban nagy munkanélküliség volt és művelődési házakba bejutni csak kihalásos alapon, vagy ismerős útján lehetett.

Elmentem dolgozni egy iskolába, ahol megszerettem a pedagógus pályát, de sokáig csak költségtérítéses képzésben lehetett újabb diplomát szerezni, nekem pedig arra nem volt sose pénzem. Így az élet sodort más területekre is.

Kapcsolatba kerültem az építészettel, ingatlanozással, de a pedagógus pályáról sem mondtam le.

A BME képzései között találtam a műszaki szakoktató képzést, amely ötvözte a műszaki területet és a pedagógiát. Úgy gondoltam, ezzel majd fogok tudni boldogulni. Az általános iskolákban tárt karokkal várták technikát tanítani a szakoktatókat és én el is mentem, de csak szerződéssel, vagy óraadóként vettek el, amíg a diplomát meg nem szereztem. Óraadóként viszont jó esélyem volt a nyári szünetben éhen halni, így elmentem egy stabilnak tűnő céghez dolgozni, ahol ugyan nem volt szükség sem a meglévő, sem a folyamatban lévő diplomámra, de a fizetésem nem volt rosszabb, mint a pedagógusoknak. Sokáig elégedett is voltam ezzel, egészen a második diplomám megszerzésének időpontjáig. Építész specializációban végeztem a szakot és azt gondoltam,hogy mivel ingatlan területen dolgozok a cégnél, talán értékelni fogják az egyetemi műszaki tanulmányaimat, ami az építészet miatt még szakmába vágó is, de nem ez történt. Itt azt mondták, hogy ez pedagógus diploma, itt pedig műszaki kell, mérnöki…. Amikor pedig újabb tanári szakot szeretnék tanulni egy olyan műveltségi területen, amihez tehetségem is van, azt mondják,hogy ez nem olyan pedagógus diploma, ami bemenetnek jó, inkább műszaki….

Így hát két diplomával sem tudok boldogulni semmilyen irányban…. Építész szakoktatót nem igazán keresnek, a januári törvényi változás pedig azt is eltörölte, hogy technikát taníthassanak a szakoktatók az általános iskolákban. Volt egy iskola, ahová tárt karokkal vártak volna, de a tankerület nem engedte, hogy felvegyenek, mert oda nem jó a végzettségem. Az nem számít, hogy korábban rajztanárként pályázatokat nyertünk a gyerekekkel, érdekes, izgalmas alkotásokat készítettünk technika órán…. Csak a jogszabályok és a törvények számítanak… Az is mellékes,hogy alig van tanár és akinek van is pedagógiai végzettsége és még szeretne is tanítani, nem taníthat, mert a törvénybe nem írták bele, hogy azzal is lehet…..Játsszanak az emberekkel, mert megtehetik. Mért ne tehetnék meg? És sírnak,hogy nincs pedagógus. Hát szép, mondhatom.

Elmúltam 50 éves…. És szeretnék még ebben az életben olyan helyen dolgozni, ahol elismernek diplomásként, megfelelő munkakörben és megfelelő bérért… Most tanulok ugyan szintén Szegeden Műszaki Menedzser szakon, ami talán már elismerhető műszaki végzettségnek számít a jelenlegi munkahelyemen, de ezzel sem biztos,hogy elismernek majd… mert nem tapasztalom most sem az elismerést és a támogatást a legnagyobb szorgalmam és igyekezetem ellenére sem. De a nagy álmom az volt,hogy szerzek egy igazi pedagógus diplomát, amivel majd rajzot taníthatok és amikor megcsodálják az ismerőseim a festményeimet, nem csak azt mondhatom,hogy ez hobbi,hanem azt,hogy igen én rajztanár vagyok, vagy festőművész….

Persze, festőművész sem lehetek már, mert elfogynak az állami féléveim és önerőm nincs,hogy megfinanszírozzam, hiszen ezt az állam sem finanszírozza úgy,mint a tanító, tanár képzést azoknak, akiknek ahhoz megfelelő bemeneti bizonyítványuk van. Vajon lesz még lehetőségem megvalósítani az álmaim? Lelkes voltam és küzdő típus, de már egyre kevésbé hiszem, hogy egyszer ebben az életben valami úgy alakul, ahogyan az nekem is megfelelő, mert mire elérném, a törvényeket megváltoztatják….

Nem jó ez így. Nagyon-nagyon nem jó….