A DEVIZAHITELESEKEN MÚLIK A 2018-AS VÁLASZTÁS EREDMÉNYE – Írd alá a petíciót!

a petíció ennek az oldalnak az alján található: https://civilkontroll.com/devizahiteleseken-mulik-2018-valasztas-eredmenye/

Mi már több alkalommal megírtuk, hogy a hatalmas létszáma miatt is nagyon komoly ereje van a „deviza”-károsult társadalomnak.
Ha ehhez hozzáadjuk a közvetlen családtagokat, akkor láthatjuk, hogy ez a társadalmi réteg akár a 2018-as választási eredményt is meghatározhatná. Alább erről ír a Magyar Nemzet is.

Ennek a kivitelezésével azonban pillanatnyilag az a baj, hogy a „devizás” érdekvédő szervezetek nem képesek arra, hogy először egymással szövetséget kössenek, majd közösen megszólítsák ezt a hatalmas társadalmi réteget. (Korábban a Nemzeti Civil Kontroll felajánlotta, hogy amennyiben ez a szövetség megköttetik az érdekvédő szervezetek között, úgy az egység mögé áll, és minden lehetséges eszközzel segíti azt.)
Nagy kérdés, hogy a károsultak élnek-e ezzel a lehetőséggel?

Ha nem tudnak megegyezni az érdekvédők, akkor maradnak a parlamenti pártok ígéretei, melyeket már ez a társadalmi réteg egyre kevésbé hisz el. A Magyar Nemzet sorra vette ezeket a pártokat, és bemutatta ígéreteiket, melyeket alább olvashatsz.

Akár meg is nyerheti a választásokat az a párt, amelyik rá tudja bírni a devizahiteles károsultak döntő részét, hogy szavazatával támogassa április 8-án a választáson. A különböző becslések ugyanis félmillió és kétmillió közötti károsultról szólnak.

Megkerestük a pártokat, kormányra kerülve tervezik-e a devizahiteles károsultak megmentését. A Fidesz nem válaszolt kérdésünkre, vagyis nem tartják fontosnak, hogy tájékoztassák a lakosságot lehetséges terveikről. A Demokratikus Koalíciótól szintén hiába vártunk választ.

A Jobbik felvételkori árfolyamon számolná újra a forintosításokat. A párt szerint az ehhez szükséges összeget csak a szerződések összesítése után lehet kiszámolni, de biztosan több ezer milliárd forintos összegről lehet szó.

Az átváltás költségeit részben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizaátváltáson keletkezett vagyonából fedezné, a fennmaradó részt pedig a hitelt nyújtó bankokon verné le a párt, mondván, náluk parkol az adósok által fizetett árfolyamveszteség.

A párt ezen túl áttekintené a közjegyzői, végrehajtói és a teljes pénzügyi rendszer összes visszásságát. A kártalanítási folyamat több évre húzódna el, hogy a jelentős összegű kártérítés ne bontsa meg a pénzügyi egyensúlyt.

Az MSZP félmillióra becsüli az érintett családok számát. A párt által tavaly novemberben benyújtott határozati javaslat szerint 2010 áprilisában közzétett átlagos árfolyamokon számolnák újra a forintosítást. A költségek fedezésére köteleznék a kormányt, hogy a jegybanknál 2013 óta keletkezett eredményt teljes egészében vegye ki osztalék formájában, s azt fordítsa a devizahitelesek kártalanítására.

A javaslat elfogadása esetén bevezetnék az elsétálási jogot, vagyis ha egy ingatlanra végrehajtást rendelnek el, akkor a tartozás abban az esetben is megszűnne, ha a lakás értéke nem fedezné a tartozás összegét, és felfüggesztenék a végrehajtásokat is.

A Lehet Más a Politika a Jobbikhoz hasonlóan felvételkori árfolyamon számolná újra a forintosítást. Az ehhez szükséges több ezer milliárd forintot egyrészt a jegybanki alapítványokba kimentett mintegy 300 milliárd forintból fedezné, s megvizsgálná, mi lett a sorsa az MNB-nél fölhalmozódott 800–900 milliárd forintnyi árfolyamnyereségnek, s ezt az összeget is bevonná a kártalanításba.

A kártérítéshez szükséges további ezermilliárdokat a bankoktól gyűjtené be az LMP is. Ezen túlmenően megvizsgálnák a szerződéseket ellenjegyző közjegyzők felelősségét abban, hogy egyoldalú, adósok számára súlyosan hátrányos szerződések születhettek.

Ugyancsak megnéznék, mi a felelőssége az MNB-nek, illetve a bankfelügyeletnek. Szükségesnek tartják a Kúria jogegységi határozatainak a felülvizsgálatát is, illetve hogy miért születtek a bírókat a devizahitelesek ellen hangoló bírósági vezetői állásfoglalások.

A Párbeszéd kétmillió főre becsüli a devizakárosultak számát. Komplex megoldási javaslatuk szerint újraszámolnák a forintosítást a felelősség mértéke szerint megosztva a terheket. Az adóst terhelné a felvételkori árfolyam fölött húsz százalék árfolyamveszteség, a maradék 40–40 százalékon pedig a megfelelő tájékoztatás elmulasztása miatt nagyobb felelősséget viselő bankok és az állam osztozna. A pereskedő adósoknak fél év alatt kellene eldönteni, élnek-e ezzel a lehetőséggel vagy sem. Ezzel párhuzamosan felfüggesztenék a végrehajtásokat.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

A párt becslése szerint legrosszabb esetben is egy év alatt megvalósíthatók az általuk javasoltak. A javaslat végrehajtásával a 3600 milliárd forintnyi tartozás 2000 milliárd forinttal csökkenne, a törlesztőrészletek pedig felükre esnének vissza.

Az Együtt és a Momentum nem készít külön programot a devizahitelesek megmentésére, a bajban lévő adósokat egyben kezelné. Az előbbi nagyobb állami segítséget adna a bajban lévőknek, többek között lakhatási támogatással, erősítené a Nemzeti Eszközkezelőt, újraszabályozná a magáncsőd intézményét, s bérlakásprogramot indítana.

A Momentum lakhatási támogatással és bérkiegészítő adójóváírással segítené a legszegényebbeket. A pénzügyi tudatosság erősítése érdekében pénzügyi, gazdasági ismereteket oktatna.
Te melyik pártnak hiszel? – Másként tesszük fel a kérdést: te még hiszel bármely parlamenti pártnak?

Szerinted melyik párt oldja meg a „deviza”-károsultak problémáját?

forrás: https://civilkontroll.com/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.